A zsidó közösségről kezdőknek és haladóknak
A videósorozat a Mozaik Hub, a Lauder Javne Iskola, a Bálint Ház és a Haver Alapítvány együttműködésében valósult meg.
Tordai Bence, Mozaik Hub
Az oldalon található videósorozatot elsősorban azzal a szándékkal indítottuk útjára, hogy párbeszéd, vita, közös gondolkodás induljon a közösségben olyan témákról és ügyekről, melyek ma nem igazán jelennek meg a közösségi közbeszédben. Vagy, ha mégis megjelennek, sematikus, aktualitását vesztett perspektívából, egy-egy szervezet, véleményformáló saját és kizárólagos értelmezésében. Sok szó esik a közösségben a széttagoltságról, a közös célok hiányáról, és ezek kapcsán egy közös pontokkal bíró jövőkép hiányáról. Ugyanakkor számtalan zsidó közösségi civil szervezet, kezdeményezés (többek között e videósorozat életre hívói) is arra törekednek, hogy egy aktuális, nyitott és befogadó 21. századi víziót fogalmazzanak meg a zsidó közösségről. A Mozaik Zsidó Közösségi Hub számára, többek között, ezt is jelenti ez a sorozat – a történelem és a hagyomány tükrében beszélni zsidó értékekről, és a jövőbe tekintve felmutatni egy erősebb, sokszínűbb és önfenntartóbb zsidó közösség képét.
Horányi Gábor, Lauder Javne Iskola
A Lauder Iskola diákjai, azok szülei, nagyszülei, az iskola dolgozói egy nagy és erős közösség részeként határozzák meg önmagukat. Sokfélék vagyunk, s így kérdéseink is többfélék. A fiatalok kérdése így szól: miért is érdemes zsidónak lenni ma Magyarországon? Az idősebbekké: hogyan legyek zsidó ma Magyarországon, ha nem tudok nem az lenni? Mindkét kérdésre válaszunk a közösség. De mit jelent, mit jelenthet számunkra a zsidó közösséghez tartozni, vagy egy zsidó közösséghez tartozni? Balázs Gábor előadássorozata nem csak a tartalmával ad iránymutatást számunkra, hanem megközelítése nyitottságával is. A „Hogyan legyek zsidó?” kérdés nem egy matekpélda, melynek csak egyetlen helyes megoldása lehetséges, ahogy semmi sem értelmezhető egyféleképpen, ami emberi. Saját utadat megtalálni egyáltalán nem könnyű feladat. Mi a Lauderben a közösség erejét hívjuk segítségedül. A közösségét, amely nem utat, hanem utakat mutat, rád bízza a választást, s melléd áll, bárhogy is választottál. Ha ezeket az előadásokat hallgatod, a mi üzenetünket is meghallod.
Fritz Zsuzsa, Bálint Ház
A Bálint Ház, a zsidó közösségi ház egyik legfontosabb szerepének tartjuk azt, hogy közelebb hozza a zsidó közösség tagjait zsidóságukhoz. Megélési, kapcsolódási lehetőségeket szeretnénk kínálni. Ennek egyik legjobb útja, tapasztalataink szerint, a tanulás. Tanulás zsidóságról, értékekről, kérdésfelvetés és kortárs válaszlehetőségek találása. Ez a videósorozat ennek egyik legjobb eszköze, hiszen olyan előadásokat tár elénk, melyek mai szemmel is fontos kérdéseket vetnek fel és nem riad meg attól, hogy ellentmondásos, komplex, vitára inspiráló témákat vessen fel. Reméljük, hogy beszélgetések és viták kiindulópontja lesz majd e sorozat, akár online, akár kis közösségekben, kávézókban, társaságokban. Hogy a szerzett tudáson túl sokszínűbbé válik majd a zsidó közösségről, zsidó identitásról való gondolkodás.
Dés Júlia, Haver Alapítvány
A Haver Alapítvány elsődleges célja a társadalomban meglévő, zsidósággal kapcsolatos tévhitek eloszlatása. Tapasztalataink szerint a középiskolások és a magyar társadalom körében nagyon nagy mértékű az ismeretek hiánya ebben a témában. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy ez a projekt megvalósult. Bár az előadások sokszor a múltból indulnak ki, a jelenre reflektálnak, és őszintén elemzik a zsidó közösség előtt álló nehézségeket és a megoldandó problémákat is. Ezekből a videókból sokat tanulhatnak azok, akik ezelőtt sosem foglalkoztak a zsidósággal, de a téma ismerőit, akár a közösség tagjait is gondolkodásra késztetheti. Segítséget jelenthetnek azoknak az érdeklődőknek, akik nem tankönyvekből szeretnének megismerkedni a zsidó közösséggel, a közösség tagjainak pedig motivációt jelenthetnek az őszinte beszélgetésre. Nagyon fontosnak tartjuk ezeket az előadásokat, hiszen a Haver céljaival összhangban az emberek egymás iránti tiszteletének és a párbeszéd fontosságának üzenetét hirdetik.
ELŐADÓ: Balázs Gábor, eszmetörténész
Balázs Gábor tanácsadóként, oktatóként és tartalomfejlesztőként dolgozik a Mozaik Hubban. Gábor az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen, valamint számos informális oktatási keretben zsidó és izraeli filozófiát tanít. Korábban a Lauder Javne Iskola judaisztikai tanácsadója, az Izraeli Kulturális Intézet és a Maszoret Avot iskola igazgatója volt. Társadalmi munkában a Magyarországi Autonóm Orthodox Hitközség alelnöke. Az izraeli Bar-Ilan egyetemen doktorált és ott kezdte egyetemi oktatói pályáját. Fő érdeklődési területe vallás és erkölcs kapcsolata, valamint modern zsidó és izraeli identitás elméletek.
MOZAIK HUB
A Mozaik Zsidó Közösségi Hub a JDC kezdeményezése, nevéhez híven, egy sokszínű, nonprofit szakmai-közösségi tér, mely egyszerre biztosít infrastruktúrát és megosztott munkateret, konzultációs-, mentorálási, valamint képzési és tanulási lehetőséget zsidó közösségi szervezetek és kezdeményezések számára.
LAUDER JAVNE ISKOLA
A Lauder Iskola egy különleges műhely, ahol a zsidó hagyomány és kultúra megismerésén keresztül a diákok egyszerre sajátítják el a tradíció, valamint a korszellemnek megfelelő modern zsidó kultúra értékeit. Az iskola a hagyomány és a modernitás értékeinek segítségével neveli diákjait a világ, és azon belül a zsidóság megismerésének igényére, nyitottságra és a sokszínűség elfogadására.
BÁLINT HÁZ
A Bálint Ház a magyar zsidó közösség otthona, egy hely, ami összehoz. Találkozási pont szervezetek, kultúrák, ismerősök és ismeretlenek, zsidók és nem zsidók között. Egy érzékeny, a találkozásokra fogékony, állandóan változó otthon, ahol meghatározóak a hazai zsidóság hagyományai, közösségformáló eszményei.
HAVER ALAPÍTVÁNY
A „haver” szó héberül és magyarul is ugyanazt jelenti. A Haver Alapítvány önkéntes oktatóstábja elsősorban középiskolásoknak és egyetemistáknak tart interaktív órákat informális oktatási eszközökkel a zsidóság témájában. Foglalkozásaink olyan specifikus témákra épülnek mint a zsidó identitás, zsidó kultúra és tradíció, zsidó történelem, holokauszt, zsidó vallás és közösségek.
1. rész – Mi szükség van közösségre?
Mi a közösségek szerepe az emberré válás szempontjából, és miért fontos a partikuláris kulturális közösségek fennmaradása a 21. századi egyének szempontjából? Az előadás tartalmazza a kezdeményező szervezetek hitvallását is: „Hiszünk benne, hogy ha sikerül a zsidó közösséget olyan emberek közösségévé tenni, akik ismerik a közös történeteinket, hisznek a közös értékeinkben, hajlandóak az értékeik megvalósításáért elkötelezetten cselekedni, akkor a zsidó közösséghez tartozás örömforrás lesz, és a közösség tagjainak egyéni élete is boldogabb lesz, mintha a közösségben való részvétel nélkül élnének.”
2. rész – Visszatekintés: a káhál
Ebben az előadásban illúzióktól mentesen vizsgáljuk meg hagyományos zsidó közösségek (az ún. káhálok) előnyeit és hátrányait, és megállapítjuk, hogy a „régi szép idők” zsidó élete nem csak szép volt. A jelenkorban akkor tudunk a zsidó hagyomány szelleméhez hűen közösséget építeni, ha egy idealizált múlt illúziójának kergetése helyett inkább megpróbálunk a saját megváltozott és folyamatosan változó valóságunknak megfelelő zsidó közösséget teremteni.
3. rész – A hagyományos közösség (káhál) felbomlása
Mik voltak azok a belső és külső okok, amelyek a premodern korszak hagyományos zsidó közösségeinek felbomlásához vezettek? Állításunk szerint ebben a folyamatban jelentős szerepet játszott nemcsak a felvilágosodás szellemisége és a modern európai államok politikai érdekérvényesítése, hanem olyan új vallásos mozgalmak megjelenése is, mint a 16. századi kabala és a haszidizmus.
4. rész – Egységesség és szakadás
Az előadás a „régi szép időkben a zsidó közösségek egységesek voltak” mítosz vizsgálata után megfogalmazza központi tézisét: nem kell automatikusan hinnünk azoknak, akik megpróbálják az egységet és az egységesítést a mai magyarországi zsidó közösségben értéknek és közös érdeknek feltüntetni. Nem akkor lesz erős a zsidó közösség, ha valamelyik csoportnak sikerül egységesíteni a különböző hitközségeket és szervezeteket. A zsidó közösség akkor lesz erős, ha megmaradnak az eltérő értékeket valló és különböző szokásrendű közösségek, de ezek hálózata képes lesz egymással bizonyos ügyekben együttműködni és nyíltan, őszintén, a mássághoz való jogot tiszteletben tartva kommunikálni.
5. rész – Az újítás és megőrzés dinamikája: a zsidó irányzatok kialakulása
Ebben a részben a múlt és a jelen zsidó vallási irányzataival foglalkozunk, és bemutatjuk azok kialakulásának történetét és legfontosabb jellemzőit. Konklúziónk szerint a mai zsidó közösségi valóságunknak része mind az ortodoxia, mind a reform mozgalom, érdemes épp ezért mindkettő történetét, érveit, kölcsönhatásait és mindenekelőtt az értékes hozzájárulását megérteni a jelenlegi zsidó közösség kialakulásához.
6. rész – A magyar zsidó valóság kialakulása
Az előadás a magyarországi zsidó vallási irányzatok jellegzetességeit és történetét mutatja be. Központi tézise, hogy amennyiben felhagyunk azzal, hogy teljesen feleslegesen a megválaszolhatatlan „kinek van igaza?” kérdéssel foglalkozzunk, és ehelyett minden zsidó csoport elfogadja a tőle különböző csoportok különbségeit és azt keresi, hogy miként lehet hatékonyan együttműködni, akkor lehet, hogy segíteni tudunk minél több zsidó származású személynek, akinek ma nincs kapcsolata semmilyen zsidó közösséggel, abban, hogy találjon magának egyet.
7. rész – Hogyan használjuk és hogyan ne használjuk a múltat?
Az előadás többek között a speciálisan magyar status quo ante közösség történetével és a hozzá kapcsolódó tévhitekkel foglalkozik. Az előadás egy talmudi történetet ironikus és önreflektív történelemszemléletét állítja szembe azokkal a mai törekvésekkel, amelyek újraélesztés címén megpróbálják történelmietlenül kisajátítani maguknak a status quo irányzatot, amely végérvényesen megszűnt.
8. rész – A hagyomány fogalmai és a modern közösségek
Ebben az epizódban Rabbi Jonathan Sacks, nyugalmazott brit főrabbi írása alapján próbáljuk meg értelmezni a zsidó közösség különböző lehetséges felfogásait. Konklúziónk az, hogy a sok kis magyarországi autonóm zsidó közösség képes lehet arra, hogy ne csak alkalmi és pragmatikus célok érdekében működjön együtt. Létrehozható egy olyan közösségi háló, amelyben a kis közösségek mindegyike a maga módján tud hozzájárulni egy nagyszabású, hosszú távú jó cél megvalósításához.
9. rész – Egy érdemtelen kérdés: nemzetiség vagy vallás-e a zsidóság?
Ebben a részben megfogalmazott javaslatunk szerint, az olyan a zsidó hagyomány és kultúra számára idegen fogalmak helyett, mint az európai értelemben vett vallás vagy a modern nemzetiség fogalmai, használjuk inkább a „Jewish Peoplehood” fogalmát. A Jewish peoplehoodhoz tartozás annak elfogadását jelenti, hogy minden zsidó közösség fontos és értékes a számunkra, bárhol is legyen, mert a világ bármely pontján élő zsidóknak van közös történelme, vannak közös értékeik, közös kultúrájuk és jövőjük.
10. rész – Ki a zsidó? (Egy jó válasz nélküli kérdés)
Történelmi példákon keresztül igyekszünk bemutatni, hogy a múltban sem feltétlenül volt könnyű egyértelmű választ találni a kérdésre, hogy „ki a zsidó?”. Mivel a Jewish peoplehood fogalma nem a különbözőségre, hanem lehetséges közös nevezőre helyezi a hangsúlyt, és ezek szerint ahhoz, hogy valakit a zsidó közösség tagjának tekinthessünk, nem kell, hogy minden zsidó csoport definíciónak megfeleljen, elég, ha van olyan zsidó közösség, amelynek a tagja lehet. Ha minél több zsidó közösség fogja használni a Jewish peoplehood meghatározást, annál inkább kerül majd arra a hangsúly, hogy kit, milyen szempontból lehet befogadni a zsidó közösségbe és nem pedig kizárni onnan.
11. rész – Még mindig ugyanaz a kérdés: ki a zsidó?
Vajon mióta lehet tilos a vegyesházasság a zsidó hagyományban, és mióta számítanak azok vallási szempontból zsidónak, akik anyai ágon zsidók? Állításunk szerint a mai magyarországi zsidó valóságban indokolt nem csak azokat tekinteni zsidóknak, akik a zsidó vallásjog szerint is zsidók, hanem a Jewish peoplehood részeként kell tekinteni minden a zsidó közösségben aktív, zsidó származású emberre és a családtagjaira.
12. rész – Tagfelvétel: a betérés bonyolult kérdése
Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy történelmileg miként alakulhatott ki a betérés intézménye. Világossá válik, hogy a betérésről is sokféle egymásnak ellentmondó, de egyaránt érvényes vélemény van a zsidó hagyományban. Véleményünk szerint reménytelen lenne megpróbálni közös nevezőre hozni a különböző irányzatokat a betéréssel kapcsolatban, viszont lehetséges lenne egy tiszteletteljesebb és a befogadást jobban segítő kommunikáció ebben a kérdésben is.
13. rész – Egyenlősség és elfogadás. Női egyenjogúság és szexuális másság
Mik a történelmi okai annak, hogy sok hagyományőrző zsidó közösségben negatívan ítélik meg és/vagy diszkriminálják az LMBTQ embereket és nem ugyanolyan jogokat biztosítanak a nőknek a közösségi életben való részvételre? Ebben a részben vallási forrásokkal próbálunk megalapozni egy befogadóbb attitűdöt, és megállapítjuk, hogy alapvető zsidó értékek várják el, hogy még azok is tiszteletteljesen kommunikáljanak a mondott csoportokkal, akik nem hajlanak a befogadó attitűd felé.
14. rész – Társadalmi felelősségvállalás: tikun olám
Ebben a részben a 21. században elterjedt „kozmopolita zsidó identitásról” lesz szó, valamint egy fontos értéket, a tikun olámot is bemutatjuk. A tikun olám héber kifejezést a „világ jobbá tételének” vagy a „kijavításának” szokták fordítani, és azt a feltételezést tükrözi, hogy a zsidó hagyomány alapértékei közé tartozik a társadalmi felelősségvállalás. Azaz az arra való törekvés, hogy a környező világot, a nem zsidó társadalmat is egy jobb hellyé tegyük, és ne csak a szűkebb környezetünk érdekeit nézzük.
15. rész – Tevékeny szolidaritás: cdáká
Az előadás két fontos zsidó értékkel, a gmilut chászádimmal (minden olyan jó cselekedetet, amellyel ellenszolgáltatás elvárása nélkül segítünk a rászorulókon) és a cdákával (pénzbeli adomány) foglalkozik. Ezek a hagyományos értékek mind azt sugallják, hogy hosszú távon egy közösség megmaradásának feltétele az, hogy azt annak tagjai tartsák el, és ne kívülről jött segélyekre támaszkodjanak.
16. rész – Vallás és hagyomány egy szekuláris korban
Milyen teológiai nehézségeket vet fel a holokauszt a mindenható és jó Isten koncepciójával kapcsolatban? Noha a világban létező rossz teológiai problémája megoldhatatlannak tűnik, az előadás konklúziója szerint a zsinagógába járás mégis racionális és indokolt cselekedet maradt. Ezzel együtt, nagyon kívánatos lenne, hogy minél több újraértelmezett zsinagóga, azaz zsidó közösségi tér jöjjön létre a hagyományos zsinagógák mellett.
17. rész – A zsidó hagyomány és a modern vezetői értékek
Nagyon sokan gondolják úgy, hogy a zsidó közösségek túlélésében döntően fontos szerepe van annak, hogy lesznek-e kompetens és felelős közösségi vezetők. Az előadás egy női és egy férfi vezetői modellen keresztül mutatja be a 21. századi zsidó közösségi vezetők legfontosabb feladatait.
18. rész – A jövő lehetőségei, avagy miért érdemes aktív zsidónak lenni a 21. században?
Ez az összefoglaló jellegű előadás azzal foglalkozik, hogy miért gondolják az előadássorozat kezdeményezői, hogy érdemes aktív zsidó közösségi életet élni ma Magyarországon. A videósorozatot életre hívó Mozaik Hub, Bálint Ház, Lauder Iskola és Haver Alapítvány szeretne részt venni egy olyan kisebb és nagyobb közösségeket összekapcsoló háló megteremtésében, amelynek legalább három alapja van: pluralizmus, tágan értelmezett tradicionalizmus és felelős cselekvés a közös célokért.